Dugulás elhárításnál fizet-e a biztosító

Fizet-e a lakásbiztosítás dugulás-elhárítás esetén?

Egy későn észrevett csőrepedés, csőtörés milliós károkat is tud okozni egy családi házban vagy lakásban. Kifizeti-e a biztosító a csőtörés elhárításának, vagy egy dugulás-elhárítás költségeit?

Egy megfelelő lakásbiztosítás azt az összeget téríti meg, melybe a káresemény előtti állapot helyreállítása került. Ha betörik egy ablaküveg, akkor is egyértelmű, hogy nem csak magának az üvegnek az árát fogja kifizetni a biztosító, hanem az üveges mester munkadíja is a kártérítés része. Dugulás okozta kárra, csőtörésre, csőrepedésre a lakásbiztosítás akkor fizet, ha a biztosítás tartalmazza a vízkár megtérítését. A legtöbb lakásbiztosításban benne van ez az elem, kivéve a nagyon alapdíjon kötött biztosításokat. Elképzelhető, hogy a szerződő annyira takarékoskodni akart a biztosítási díjjal, hogy csak betörésre, elemei károkra, az épület teljes megsemmisülésére (pl. tűzre) kötötte a biztosítást. Ilyen esetben a kisebb károkra, pl. csőtörésre nem fog fizetni a biztosító. Hogy ez az elem benne van-e a biztosításban, arról a kötvény és a hozzá kapcsolódó általános szerződési feltételek című dokumentum részletes tájékoztatást ad. A biztosító részéről általában a kártérítés feltétele, hogy a kár mértékét a biztosító általi szemle is igazolja. Ezért a kár közvetlen elhárítása után semmit nem szabad a helyszínen megváltoztatni! Egy csőtörés után persze el kell zárni a kettétört vezetéket, ki kell cserélni a sérült szakaszt. Ez még a kárelhárítás. De az átázott falat újrafesteni, a csempét leverni, a megbontott falat visszafalazni, vakolni nem szabad addig, míg a biztosító meg nem állapítja a kártérítés mértékét. A legtöbb lakásbiztosítás teljes körűen megtéríti az ingóságokban okozott károkat (pl. a csőtörés eláztatja a szobabútort), az épületben okozott károkat és azok helyreállítási költségeit. Ilyenkor fontos, hogy a vízszerelő, vagy dugulás-elhárító szakember mindenképpen számla alapján végezze a munkáját, különben a biztosító nem fogja a munkadíjat kifizetni. A kár összegébe beleszámítják a sérült ingóságok értékét, a helyreállítás (pl. falazás, csempézés) költségeit, az elhárítás költségeit (vízszerelő díja stb.). A legtöbb biztosító viszont nem téríti meg azokat a károkat, melyek ugyan a káreseménnyel összefüggésben keletkeztek, de ezt nem lehet egyértelműen bizonyítani. Ilyen például, ha egy csőtörés után néhány héttel penészedni kezd a fürdőszoba, vagy gombásodás alakul ki a szoba falán. Ugyancsak kizárja a biztosító a sérült háztartási gépek pótlásának, javításának a kifizetését. Ha például a vízkárt a mosógép kifolyó vezetéken a szétrepedése okozza, akkor a biztosító kifizeti az elázott fürdőszobában keletkezett kárt, de a mosógép javítási költségét valószínűleg nem téríti meg. A lakásbiztosítás terhére történő kártérítésnek a feltétele a káresemény bekövetkezése. Egy csőrepedés, csőtörés is akkor számít káreseménynek, ha a törés következtében kár is történik. Maga a csőtörés tehát nem káresemény. Attól válik biztosítási eseménnyé, hogy a kifolyó víz valami másban is kárt okoz – bútorban, épületben, más ingóságban. Ugyanígy nem káresemény egy dugulás-elhárítás sem. A lefolyók, csatorna tisztítása hozzátartozik a lakás karbantartásához. Önmagában ez nem káresemény. Ha az eldugult csatorna kiöntött és a szennyvíz eláztatta a pincét, akkor már van mit megtéríttetni a biztosítótól. Érdemes tehát minden esetben átgondolni, hogy történt-e káresemény, mert lehet, hogy a biztosítóval ki lehet fizettetni a dugulás-elhárítás, vízszerelés árának egy részét, vagy a teljes költséget.

„Semmi kétség Sanya a segítség”

 

Dugulás elhárítási tanács                            06 20 491 5089

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.